Mikor eldöntöttem, hogy építeni fogok egy hajómakettet, sokat vajudtam, hogy melyiket építsem. Sok ötletem volt (leginkább nagy hajók lebegtek a szemem előtt –a kezdő az csak ilyen :)), de aztán több tapasztalt kolléga tanácsa alapján egy kisebb hajó mellett döntöttem. Ekkorra már hosszas előkészítési fázist tudtam magam mögött, szerszámokat vásároltam, infókat gyűjtögettem. A hajó egy nagyon jól megépített makettjéről sikerült találni pár (sajnos kis méretű) képet. Ezek is nagyon sokat segítettek.
A nemrég beígért cikkeim már készen vannak ugyan, de amíg nem tudok innen közvetlen cikket küldeni, addig csak a Maszatomy-n keresztül megy. Addig is a palánkozásról egy-két szót írnék.
Nekem ez lesz a második hajó makettem, amit fából építek.Azért esett a La-Bellére a választásom, mert nagyon jó
minőségű rajzot tudtam beszerezni és rengeteg fényképet. Természetesen ez azt
is jelenti, hogy nem egy ritkán épített makett.
Na nézzük tovább, mire jutunk. Az idegen sebek „alkotója”, mondhatnám barkácsolója, a slampos munkáját úgy próbálta “ tuningolni “, hogy az összes elképzelhető, - és el nem képzelhető - felületet szabályosan telezsúfolta mit tudom én honnan vett idegen cikornyákkal s díszítményekkel, amik a párizsi rajzon sehol sem láthatók!
Utolsó frissítés: 2007. szeptember 19. Szerda 14:28
Igazán meglepődtem, hogy az Arab Ghanja c. cikkem , ill. annak néhány mondata ekkora vitát kavart. A vélemények egy része helyes, más része nem. Miután valószínűleg egyikünk sem doktorált hajótörténész, így csak az általunk elérhető szakirodalomra tudunk támaszkodni. De sajnos ezek egy része mára már elavult, s nagyon sokszor az újabb kori kutatások meglepő dolgokat hoznak napfényre. Ezért én sem fogok most senkivel sem vitatkozni, hanem egyszerűen a tudomásotokra hozom az én könyveimben található - többnyire nagyobb szakértök véleményeit ill. állásfoglalásait, mint mi vagyunk, s vonja le mindenki ezekből magának a véleményét.